Falusi és városi élet görög módra
Ha valahol mindig történik valami, zavaros balkáni az élet, az Görögország.
A nők több módon hátrányos megkülönböztetést szenvednek, elég a fővárosban sétálni egy este, és meglátjuk gyorsan. A menyasszonytól hozományt várnak el, esetleg nem kevesebbet, mint egy lakást vagy azzal egyenértékű pénzt Az esküvő után a fiatalasszony a férjen kívül a férj közeli rokonainak engedelmességgel tartozik. Férjes asszonyok a férj külön engedélye nélkül nem vállalhatnak munkát, nem fogadhatnak vendéget, és otthonukon kívül nem találkozhatnak barátaikkal sem.
A görögséghez hagyományosan hozzátartozik a népi tánc, a népdaléneklés és általában a festői népviselet is. A legnagyobb népünnepek a görögkeleti (ortodox) valláshoz kapcsolódnak, melyet a lakosság 98%-a követ. Különösen a húsvét vasárnap olyan örömünnep, amikor a családok egybegyűlnek a falu vagy a város főterén, ahol együtt táncolnak, énekelnek és nyárson bárányt sütnek. A szentek ünnepein vásárokat szoktak tartani a templomok vagy a kolostorok körül. Szűz Mária tiszteletére két országos ünnepet tartanak: március 25-én (mely egybeesik a Függetlenség Napjával) és augusztus 15-én, amikor is nemzeti jellegű zarándokútra indulnak a Tínosz szigeti kolostorhoz. A görög népet a vallás és az ógörögből származó újgörög nyelv egyesíti, amelyet gyakorlatilag mindenki beszél. A népnyelv (limotiki) irodalmi változata, a kathamrvusza, amelyet általában az állami és kormánydokumentumokban és a hivatalos életben használtak, elenyészőben van. Az ógörög már érthetetlen a tanulatlanabb emberek számára, csak a főiskolákon és egyetemeken tanítják.
A falusi élet egyszerű és munkás, a pihenés, felüdülés és mulatság a vasárnapokra, az ünnepekre és a családi eseményekre, főként az esküvőre korlátozódik. Az öregek a falu főterén üldögélve, beszélgetve töltik idejüket. Az idősebbek ünnepi alkalmakkor még hordják a hagyományos népviseletet. A növényi festékkel színezett, kézi szövésű viseleteket a gyűjtők igen nagy becsben tartják. A kézi szövésű szőnyegeket és takarókat még ma is készítik Trákiában, Krétán és Közép-Görögországban, és e tevékenységet az állam is támogatja. A falvak lakossága általában az idősebb nemzedékek tagjaiból áll, így igen sok falu rohamosan öregszik. A kisebb-nagyobb vidéki városok társadalmi élete főként a kávéház körül zajlik, elterjedt szokás a vendéglői étkezés, legalábbis azoknak, akik megengedhetik maguknak ezt a szintet, eddig az olcsóság miatt a többség megtehette. A még fennmaradt hagyományos görög kisvendéglőkben olykor látni férfiakat, akik egyedül járják a nemzeti táncot, a zeimbekikót.
Ha a vidékiek városba költöznek, értékrendjük és családi magatartásuk alig változik. Sok családnak keményen nélkülözni kell, hogy gyermekeik Athénba kerülhessenek. Ennek fejében a gyerekek szorgalmasan tanulnak, és engedelmesen viselkednek. A fiataloknak szülői engedély kell ahhoz, hogy esténként elmehessenek hazulról, állást vállalhassanak vagy megházasodhassanak. Az apa a család feje, minden családtag ügyében ő dönt.
A görög karakterről szokás mondani: „figyeli a világ folyását”. Görögország azzal a hatalmas feladattal került szembe, hogy a csak lassan kihaló hagyományos nemzeti magatartást tiszteletben tartva felépítsen egy modern ipari gazdaságot.
Politikai élet Görögországban
Az 1996 júniusában elhunyt Papandreut Kosztasz Szimitisz követte a párt élén és a miniszterelnöki székben, akit a választópolgárok is megerősítettek pozíciójában. Szimitisz fő feladatának azt tekinti, hogy a közkiadások visszafogásával és a hatalomra kerülésekor 10%-os mértékű infláció letörésével föllendítse a gazdaságot. E célok megvalósításához, nagy elszántságra és kitartásra lesz szüksége, mert egyes gazdasági érdekcsoportokkal máris összeütközésbe került.
A belpolitika elsősorban a városi problémákkal foglalkozik. Az 1950 óta folytatott iparfejlesztés következtében felgyorsult a lakosság városokba áramlása, és ugrásszerűen megnőtt a lakásépítés. A főváros, Athén lakossága 1945 óta hatszorosára növekedett (jelenleg itt él az ország lakosságának több mint 30%-a, ~34%), itt összpontosul a teljes gyáripari kapacitás 60%-a, és itt működik az egész államigazgatás és a gazdasági irányítás szervezete. Az ország közel 10 milliós lakosságának több mint fele a hat legnagyobb városban él: ezek: Athén, Theszaloníki (Szaloniki), Pátre, Iraklio (Heraklion), Vólosz és Lárisza (Larisa).
Jelentős volt az elvándorlás a vidéki körzetekből és a szigetekről, kivételnek csak azok a helyek tekinthetők, ahol az idegenforgalom jelenti a bevételi forrást, mint Míkonosz. Kósz, Ródosz, Korfu (Kérkira) és Kréta szigetén. A városokba vándorlók többnyire fiatalok, akik a szegény parasztgazdaságok nehéz életétől szeretnének megszabadulni. Mindnyájuknak nem jut munka a városokban, de a munkanélküliséget némileg enyhíti, hogy a görögök kiterjedt családokban élnek, és a családtagok mind támogatják egymást (így 1994-ben a hivatalos adatok szerint a munkanélküliek aránya alig haladta meg a 10%-ot), A városok mindinkább túlzsúfolttá válnak, számos külvárosukban nincs sem csatornázás, sem vízvezeték. Kevés a kórház és az iskola.
Sok fiatal választja a kivándorlást; elsősorban az USA-ba, Kanadába, Ausztráliába, Afrikába, vagy vendégmunkásként Németországba mennek. Némelyikük azonban hazatér, miután elég pénzt takarított meg, hogy otthon házat vagy gépkocsit vehessen, esetleg egy kis üzletet nyithasson.
Görögország évente 5 milliónál is több turistát vonz, és minden négy turistából három a nyugat-európai országokból jön. A legtöbben Athént vagy a nagyobb szigeteket látogatják. A történelmi nevezetességű városokat jellegtelen turistaszállásokkal, a tengerpartokat is nagyrészt magas lakóépületekkel csúfították el. Az utóbbi években nyaranta már az olyan, korábban ritkán látogatott szigeteket is ellepték a külföldi turisták, mint a jón-tengeri Lefkáda (Lefkász), Paxí és Zákinthosz vagy az égei-tengeri Amorgósz, Kéa, Pátmosz, és Szkópelosz.
Kapcsolódó Skopelos-i nyaralás cikk a linkre kattintva.
The post Görögország – Életmód és politika útikalauz 1. fejezet appeared first on Szállás és látnivaló utazás blog: Ezüstszamár.
Kiadó lakások, privát vendégházak és kedves mediterrán a luxus szintig légkondicionálással villák.
